Let’s Marvin Gaye and get it on
You got the healing that I want Just like they say it in the song


 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Felhasználónév:


Jelszó:


Latest topics
I'd love to be in trouble with you

Ace Wilkoc
Szomb. Jún. 24, 2017 6:08 pm


Marvin Gay(e)
Szer. Május 31, 2017 7:19 pm


Marvin Gay(e)
Vas. Május 14, 2017 7:37 pm


Marvin Gay(e)
Szer. Ápr. 26, 2017 9:23 pm


Marvin Gay(e)
Hétf. Márc. 27, 2017 7:03 pm


Marvin Gay(e)
Vas. Márc. 26, 2017 11:30 am


Marvin Gay(e)
Vas. Márc. 26, 2017 11:28 am


Marvin Gay(e)
Szomb. Márc. 25, 2017 8:40 pm


Share | 
 

 Előtörténetek

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

Admin
avatar

≿ posts :
22

≿ join date :
2017. Mar. 25.

≿ residence :
in my paradise ≾

≿ humor :
unique ≾

We got this king size to ourselves Don't have to share with no one else Don't keep your secrets to yourself It's karma sutra show and tell

TémanyitásTárgy: Előtörténetek   Szomb. Márc. 25, 2017 8:43 pm




Kaia Obscure

i'm fucked up, i'm black and blue

Becenév: kaia
Kor: soksok
Csoport: hárpia
Play by: madelaine petsch (de csak mert evan r. wood-ról kevés kép van xd)
Családi állapot: mikor kivel
Szexualitás: kockahas párti

i'm built for all the abuse
If you want to know me: Repülés: vannak szárnyaim, így részemről logikus, hogy repülni is képes vagyok. Erős, tollakkal díszített a szárnyam, így elég sokáig bírja, de nem mondom azt, hogy nem lehet ártani nekem ezzel, hiszen a gyengeségem is maga a szárny. Ha összekötözik, vagy leszorítják minden erőm elveszik.
Könyörtelenség: nem mondanám, hogy ez egy igazi képesség, amit kaptam, mint mondjuk a szárnyak, de az biztos, hogy nem érdekel kinek hány gyereke van, hány felesége, vagy még hány lehet. Ha ellenem tett valamit, vagy az Istenek ellen, akkor halállal lakol, ez nem kérdéses. Megérdemli és kész, sőt, még talán el is szórakozhatok vele.
Alakváltás: nem teljes az átalakulás, nem növesztek csőrt, nem nő karmos láb az ujjaim helyére, csak szárnyak nőnek ki a vállamból, amik elég erősek ahhoz, hogy engem, és még egy embert elbírjanak, ha az illető nincs 150 kiló, egy akkora embert sokkal nehezebb egyik helyről a másikra vinni. Testem kisebb részein nőnek még tollak, de nem borítja egést testemet, az nem lenne túl vonzó látvány.

i got secrets
Baby this is what you came for: Csendesen szállok az égen, és gondolataim is velem szállnak, csak sajnos egészen másik irányba, sokkal jobban tekergőzik, és befon mindent. Emlékeim hol jó dolgokba botlanak, hol rosszabbakba. Egy közös van mindegyik emlékben, a testek kavalkádja, hogy szorosan simulnak össze a gyönyörtől gyöngyözve, hol véresen tapadnak össze a részek, mielőtt szétszakadnak, vagy élettelenül hullanak a földre. Nem azt mondom, hogy élvezem öldökölni az embereket, akik megérdemlik, de... De ezt mondom, van abban valami olyan adrennalin, amire szükségem van, ami felfrissít, de tudni kell, hogy nem iszom belőlük. Nem azért ölök, hogy magamat tápláljam a vérükkel, akkor sem, ha megsérülök velük együtt, nincs szükségem egy mocskos Isten káromló vérére sem, indok nélküli gyilkosok, akik szabályt szegtek, vagy rosszabbakat tesznek. Egyszer megöltem valakit, aki a saját lányát erőszakolta meg, ami szerintem gusztustalan, és meg kellett volna erőszakoltatni őt is, mielőtt megszabadítom a férfiasságától, de ez már késő bánat.
Most viszont nem ölni készülök, nem mindig utazom erre, van amikor csak szórakozni akarok, és ma pont ez a nap van. Szárnyaimat kitárom, ahogy lefele veszem az utat, le az utcára, mert repülve sokkal nagyobb feltűnést keltek, és észre fog venni az az ember, akit nem akarok, hogy észrevegyen. Még nem. Tesztelni akarom, hogy milyen hamar vesz észre, bár biztos vagyok abban, hogy hamar észlelni fog, ezért nem követem a levegőben. A köveken kopog a cipőm sarka, nem zavartatom magam, hiszen nem csak én vagyok az utcán, bár jobb lenne, ha Meira lenne itt velem, és nem más, biztosan érdekesebb lenne az utca félhomálya, ha mellettem lenne, és minden emberre lenne egy-egy gonoszkás megszólalása, ami hol megsértene másokat, hol nem, mert nem halkan csinálja, véletlenül sem, szerintem direkt csinálja, de sosem voltam ebben biztos. Abban viszont igen, hogy büszke vagyok arra, hogy ő a testvérem, nem szégyellem, soha egy rossz szavam sem volt rá, hiszen egészen hasonlóak vagyunk, mindketten mitológia mamlaszok vagyunk, és pont így kell ennek lennie.
Változik a környezet, érzem a nyomást a levegőben, amit eddig is éreztem, de most kiszakad, mintha valaki tűzzel szúrná ki a buborékot, ami a nyomott légkört keltette. Amint kipukkan az eső szakadni kezd, mintha dézsából öntenék, én meg újra felcsapom szárnyaimat, hogy az egyik magasabbik épületre szálljak, amin kőszobrok állnak, és egy kisebb kiálló rész védi őket az eső cseppjeitől. Szárnyaimat megrebbentem, hogy a legtöbb vízcsepp lehulljon, majd egy kísértetiesen ismerős hangra kapom fel a fejem.
- Téged nem tanítottak meg arra, hogy nem követünk másokat az engedélye nélkül? - a hang irányába fordulok, egy széles mosollyal arcomon, lazán vörös tincseimen vezetem végig ujjaimat, hogy a nedvesség ellenére kicsit jobban álljanak.
- Csak azt ne mond, hogy nem szereted a közelségem. - magabiztosan vigyorgok, jól ismerem már az én saját kis vízköpőmet, aki most is itt áll előttem, és tudom miért nem vettem észre, könnyen elrejtőzik a szobrok között, a fene vigye el. De nem ez a fontos, hanem, hogy észre vett, de már nem is zavar, mert utálom az esőt, és legalább most nem egyedül kell megküzdenem vele.



A hozzászólást Marvin Gay(e) összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Márc. 26, 2017 8:45 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://jarchietrash.hungarianforum.com

Admin
avatar

≿ posts :
22

≿ join date :
2017. Mar. 25.

≿ residence :
in my paradise ≾

≿ humor :
unique ≾

We got this king size to ourselves Don't have to share with no one else Don't keep your secrets to yourself It's karma sutra show and tell

TémanyitásTárgy: Re: Előtörténetek   Szomb. Márc. 25, 2017 8:43 pm




Dwight Maveson

i wanna fuck love you

Becenév: D
Kor: 20
Csoport: félisten
Play by: Cole Sprouse
Családi állapot: hogy mi?
Szexualitás: kérdéses

you already know
If you want to know me: Hermész fiaként nem mondhatom, hogy hatalmas és erős félisten vagyok, de az eszem a helyén van. A zsebtolvajlást szinte profin űzöm már, a memóriám borzasztóan jó, hosszabb "üzeneteket" is képes vagyok megjegyezni, és akár napokig eltárolni, de hát igen, szelektálni én is szoktam. Az átlagnál gyorsabban mozgok, jóval gyorsabban, de még nem gyakoroltam annyit, hogy több száz kilóméter per órával tudjak menni, de egy lassabb buszt le tudok hagyni, ha akarom. Nem szoktam ezt sokszor használni, mert ha egyszer valaki kiszúr, akkor soha nem magyarázom ki, pedig hasznos, ha éppen késésben vagyok. Mint a legtöbb félisten erősebb vagyok, és gyorsabban gyógyulok, mint az átlagemberek, de pontosan nem tudok mindent, apám egyszer keresett fel, hogy az alapokat elmondja, aztán most magamnak kell megtalálnom a helyemet a világban.

i wanna fuck you
Baby this is what you came for: Hosszú pillanatokig csak állok ott, magamban, mélyen magambe szívva a levegőt, és a kártékony füstöt, ami roncsolja a szervezetem, de nem érdekel, jól esik most minden korty, amit nyelek belőle. Szervezetemre lehet ártalmas, de már annyira megszoktam, hogy még többet akarok belőle, ezért is emelem cigarettámat újra a számhoz, hogy még egyet szívhassak belőle. A szűrő fele járok, a keserű íz már ellepte a számat, hiába van ott ez a szar, ha én leszívom egészen odaáig, de nem pazarlunk, hiába ingerli gyomromban az alkoholt. Lehet, hogy még a mai nap tényleg pazarolni fogok, de ez a pazarlás nem lesz jó, vagy a cigarettáimat dobom el az utolsó három, vagy esetleg négy slukk előtt, vagy az a temérdek alkohol fog visszajönni, amit olyan lelkesen, és gondtalanul döntöttem magamba. Nem kellett volna, már megbántam, hogy annyira vadul ittam, mintha az életem múlna azon, hogy az alkohol elfojtsa a szomjamat, és a hangokat bennem. Na nem mintha a szomjam oltaná ez a szar, sőt, még szomjasabbá váltam, úgy is érzem magam, mint aki napok óta a sivatag forróságában jár, és sírni sem lenne képes, annyi folyadékot nyelt el valami a testéből, ami abban az esetben a nap lenne. De ebben... Nem tudom mi miatt vagyok ilyen szomjas, de érzem legbelül, hogyha most nem jutok vízhez, a kiszáradással járó őrület fog maga alá tiporni.
Ezért nyomom el, a már égő szűrőt, hogy aztán az erkélyről befelé indulhassak, a hideg csípné a bőrödmet, ha az ital nem fűtene annyira belülről, hogy szinte egyetlen jégcsapját se érezzem meg a téli hidegnek. Bent viszont a meleg megfog, nem is esik jól, megszédít, és meg is kell kapaszkodnom valaki vállában, amíg összeszedem magam, egy hosszú pillanatig így is maradok, míg valaki balhézni nem kezd, hogy ne fogdossam a pasiját, ez nem is lenne meglepő, ha nem egy mély bariton fogadna. Hopsz, meleg pasijára nem tesszük a kezünket, értem, el is veszem, és fejem mellé emelem, megadóan, hogy vigye csak. Puffogással el is viszi tőlem, én pedig nagyjából jól vagyok, ezért indulok meg a konyhába. Az emberek úgy táncolnak mindenhol, ismétlem mindenhol, mint a heringek a halas konzervben. Borzasztó, én nekem viszont át kell vergődnőm magam rajtuk, hogy a konyhába jussak, ahol persze ugyanez a tömeg fogad. Csodálatos, rohadtul. Míg sikerül talánom egy műanyag poharat, amiben nincs se sör, se valami kevert szar, az is sokáig tart, na de mire eljutok a csaphoz és megiszom a vizet... Na nekem ebből elegem van.
Megindulok valahova, olyan helyet keresve, ahol nincs senki más, vagy talán csak néhány ember, teljesen üres helységet úgysem fogok találni. Minden helyre benyitok, nem tudom melyik micsoda, csak nyitogatom az ajtót ebben a hatalmas házban, még a pincébe is benyitok, de az nem tetszik, túl sötét és dohos, a sok horrorfilm meg elvette a kedvem tőle. Viszont egy másik szoba megragadja a figyelmem, az ajtóra szép kecses, és nem mellesleg kerek, talán kicsit túl díszített betűkkel ott állt, hogy jakuzzi. Biztosan ezren vannak bent, ezért el is indulok másfele, de nem hallok szinte semmit odabentről, így mégis benyitok.
- Sorry, sorry! - magyarázok, mikor meglátom, hogy van odabent valaki, de szemeimet nem takarom el, elkezdtem a mozdulatot, de nem megy, mert akkor az az arc túl ismerőssé válik, nekem meg az állam is leesik, amint felismerem. - Luna..? - hangom bizonytalan és ingadozó, az alkohol, és az is az oka, hogy nem hiszem el, hogy itt van, hogy újra láthatom annyi év után. Öt év, pont ennyi telt el azóta, hogy szakítottam vele, máig emlékszem miért tettem. Túlságosan szeretett, én pedig nem voltam rá készen. Most pedig itt van velem szemben, gyönyörű nővé érett, de nem mondhatom el neki, hogy nem telt el nap, hogy ne jutott volna eszembe mennyire összetörten nézett ki. Hogy hiányzik az, milyen szerelemmel nézett rám, és mindent megadnék, hogy egyszer újra az enyém legyen. Nem szép dolog, hogy azok után akarom, ahogy bántam vele, de már szégyellem magam azért, sőt, megbántam, hogy elengedtem, hogy elvesztettem. De talán nem ezzel kellene kezdeni, most én lennék, aki tapad, nem pedig ő.



A hozzászólást Marvin Gay(e) összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Márc. 26, 2017 8:50 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://jarchietrash.hungarianforum.com

Admin
avatar

≿ posts :
22

≿ join date :
2017. Mar. 25.

≿ residence :
in my paradise ≾

≿ humor :
unique ≾

We got this king size to ourselves Don't have to share with no one else Don't keep your secrets to yourself It's karma sutra show and tell

TémanyitásTárgy: Re: Előtörténetek   Vas. Márc. 26, 2017 11:28 am

Christoffer Schistad

you're a bit brainy. I like it

Chris
19
Penetrator
Heteroszexuális
Oslo
1997. 03. 21
Melyik buliban?
Herman T.
höh
Oslo


Az első pillanatok meghatározóak az ember életében, gondoljunk csak arra, hogy először pillantjuk meg a szüleinket, vagy egy kutyát, és azt sem tudjuk mi az, de megismerjük, és jobb esetben megszeretjük. Szerelem első látásra nincs, ebben nem hiszek, de a vágyaink a test iránt kialakulhatnak, az csak rajtunk áll, hogy megadjuk-e magunkat neki, vagy sem. Ennek fényében minden alkalom fontos a maga módján, hiszen sosem tudni mikor következik be, lehet olyan pillanatban mikor nem számítunk rá, és villámcsapásként becsap, felkészülni sincs idő rá. Mégis sok mindent eldöntenek ezek az alkalmak, hogy miként jutunk el A-ból B-be. Vajon engem jó irányba löktek a fontos első alkalmaim? Nem tudhatom, csak az enyhülni nem akaró vágyat érzem a mai napig, egyetlen személy iránt, ez pedig Eva.

A zene hangosan dübörög a fülemben, érzem, ahogy a dobhártyám kisebb károsulásokat él át, de ez nem zavar, csak hagyom, hogy átvegye a zene az irányítást, és táncolok rá. Hol egyedül, hol társasággal, de van, hogy észre sem veszem a váltást közöttük, mindegyik olyan egyforma, akkor is, ha hajszínük eltérő, vagy a szemük nem ugyanazt sugározza. A testük mind hasonló, a mozgásuk szinte teljesen ugyanaz, és elenyésznek a tömegben hamar. Szerintem ittasabbak, mint én, az pedig nagy szó, bennem is van nem kevés, ezért is nézegetem ezeket a nőket itt. Nem kéne, de hát mit mondhatnék, az alkohol mindig furcsa vágyakat kelt bennem, szinte az összes nőre, aki a teremben tartózkodik, de még sincs most a szervezetemben annyi, hogy valakit csak úgy lekapjak. Pedig nem szokásom annyit válogatni, talán ez a baj, ezért nem akar annyi csaj engem, pedig hűha, olyan dolgok keringenek rólam, hogy a lábaim elé kellene vetniük magukat, hogy én megtiszteljem őket a csókommal, de ma nem teszik. Talán Iben miatt, de eddig nem zavart senkit, hát itt sincs, amiről pedig nem tud, az nem fáj neki, de legyen, ma nem egy jött-ment fogja megkapni ezt a megtiszteltetést.
Gondolataimból kiragad egy lány, aki mutogat rám, és megkérdezi, hogy Chris vagyok-e, én meg bólogatok, hogy hát még szép, hogy én vagyok. Nem tudom mit szeretne, de még nem láttam, biztosan nem, emlékeznék kékes, vagy talán zöldes, franc tudja, de szép szemei vannak, erre emlékeznék, ha láttam volna. Haja is olyan hosszú, vajon mennyire lehet útba? Csikizne, ha lovagolna rajtam? Egyáltalán megtenné? Ma először érzem, hogy vágyom valakire, húsos ajkai vannak, tudni akarom, hogy milyen, olyan puhának tűnik, annak is kell lennie, és finomnak is. Vajon megkapom őket, ha szeretném?
Karomat ragadja meg, és vezetni kezd valamerre, én pedig vigyorogva követem, érintése bizsereg, akarom, hogy máshol is érintsen. Tuti az alkohol, nem az, hogy kurva jól néz ki a csaj, biztosan nem az az oka, még a nevét se tudom, nem mintha megjegyezném. Én meg a nevek, hehe, nagyon nem vagyunk jóban. Neki a seggét fogom megjegyezni, olyan jól néz ki, marokra való, hogy az igazat megvalljam. Reménykedem is abban, hogy olyan helyre visz, ahol csak mi ketten vagyunk, de nem, valami síró lánynál kötünk ki. Mi a fasz.... De legalább a névtesómat megtaláltam.

Egész este csak őt vártam, senki más nem érdekelt, a buli elkezdődött, de nem foglalkoztam az emberekkel, akik odajöttek hozzám, csak a sörömet ittam és vártam. Azt mondta itt lesz, legyen is, beszélnem kell vele, az érintése kell, a mosolya, és, hogy elmesélje mi is volt ez az egész. Instagramon hirtelen tűnt fel az arca, és az a sok szívecske, mind lesokkolt, mármint, soha nem "zaklatott" még meg senki sem így, de valahogy ez tetszett, ezért is akarom kideríteni, hogy ki ez a lány, ki képes ilyesmire, és nem mellesleg mi vezeti rá őt. Nem felejtettem el őt arról a buliról, már az instagrammos dolog után tudtam, hogy ez ő, és nem más, lehet bárki más sokkot, és undort váltott volna ki belőlem, hogy ennyire kétségbeesetten akar faszt magába, de az nem Eva, ő nem azt akar, ezt már észrevettem, azon az estén is, mikor felkeltette az érdeklődésem és eltűnt. Húzza az agyam, csak tudnám miért.
A csengőre azonnal én pattanok az ajtóhoz, a másik srácot elzavarom a sörös dobozommal, hogy kell egy másik szerezzen, ez felmelegedett, és már nyitom is az ajtót egy vigyorral az arcomon. Lassan jönnek be, két szöszi, egy muszlim, és egy testesebb lány, nem vagyok bunkó, nem fogom lekövérezni, bár... De, pont most tettem azt. Várjunk csak, nem ez a névtesóm véletlen? Le kéne állnom a piával.
Mégsem ők kötnek le, vagy a merengésem arról, hogy leálljak bármivel is, mert amint meglátom Evat, még szélesebb az a pimasz hamiskás vigyor az arcomon, tekintetem pedig úgy vezetem másfelé, ahogy ellép mellettem. Persze, hogy fenekére figyelek, hát hova máshova néznék, ha csak úgy vonzza a tekintetem, oh, hogy az a, milyen kurva jó látvány lehet ez szex közben, én látni akarom, most, de mégsem fogom csak úgy letámadni, inkább bemegyek, és társalogni fogok vele, mint egy normális ember. Ahhoz mondjuk valami rövid kellene. Hol a konyha?

Telefonom csörgése rántott ki a buliból, pedig épp kezdtem jól érezni magam, de nem, így Ibennek szólok, hogy elmegyek telefonálni, és fel is veszem az eszközt, de nem hallom a másik félt, így a szobákon kezdek végigmenni, hátha találok egyet, ahol valaki vagy ki van ütve, vagy üres, de van egy sejtésem, hogy eszméletlen emberrel rendelkező szobát előbb fogok találni, mint üreset. Bevallom, nem figyelem a szobát, amibe benyitok, és talán ez az oka annak, hogy hirtelen valakit felülni látok, de már nem megyek ki, felismerem a lányt, ezért is csukom be lábammal az ajtót, és teszem le a telefont, azzal a címszóval, hogy baj van, le kell tennem.
-Hát te, itt ülsz? - nem hiszem, hogy ki kellene fejtenem, hogy mire gondolok, érteni fogja, hogy arra akarok kilyukadni, hogy itt van, ahelyett, hogy odalent élvezné a bulit.
- Igen, itt - próbál mosolyogni, mutatni, hogy nincs baj, de látom a könnyeit, a műszempilláját, ami teljesen elázott, és a fájdalmat, meg a szomorúságot az arcán. Valami nem oké, még most le kéne lépnem, amíg nem tudom mi van, de nem teszem, sőt, inkább megyek oda hozzá, és ülök le mellé.
- Valaki nagyon elakar érni téged - jegyzem meg, amíg elfoglalom a helyet, nem tudom ki lehet az, de mivel a lányra kíváncsi vagyok, így arra is, hogy ki zaklatja ennyire, egy buli kellős közepén. - Ki az a Jonas? - vonom fel szemöldökeimet, ez már nem hangzik jól, ha barátja van, mi a szart kezdek magammal, és a vágyammal iránta?! Na nem mintha nekem nem lenne barátnőm, de az más, nem igen voltam sosem egy hűséges típus.
- A pasim, vagyis... öhm... - nem tudja eldönteni? Az már nem jelenthet jót, számukra legalábbis, a számomra elég kecsegtető a dolog.
- Nem tudod, hogy a pasid, vagy sem? - kérdezek rá szinte azonnal, ha ez még nem alakult ki az még jobb, nem akarom elbaszni a kapcsolatát, most még legalábbis.
- De, de, a barátom, csak mi most... Eléggé összevesztünk - böki ki végül, hogy mi bántja, de ez csak apróság, nem is értem minek sír ezen, nincs oka rá. Látom mennyire el van kenődve, ez pedig nem tetszik nekem, így átkarolom vállát gyorsan, egy "Hé" kíséretében, hogy felkeltsem a figyelmét. Ujjaimmal vállát cirógatom, míg fejemet lehajtom, hogy tekintetét megtaláljam, ezt kétszer is el kell játszanom, mire megemeli fejét, hogy rám nézzek. Már a szemeinkkel dughatnánk olyan szépek, az ő szemei.
- Szard le - ingatom a fejemet rosszallóan, nem szabad ennyire kikészülnie, minek, valaki olyan miatt, aki ennyire megsiratta, egy olyan napon amikor inkább jókedvűnek kellene lennie. Jobban áll neki, ha mosolyog, ezért sem tetszik, hogy még nem vidult fel. - Ha egy ilyen szép lányt megsirat, szard le - komolyan gondolom, túl szép ahhoz, hogy sírjon, főleg egy seggfej miatt, aki elbaszta a kedvét, és az estéjét is. Látom rajta, hogy azért kicsit hatnak a szavaim, de nem az igazi még a dolog, ezért is téved tekintetem ajkaira, de nem szabad, neki is van párja és nekem is, ezt most az egyszer tiszteletben akarom tartani, még nem ittam túl sokat az a baj. Látom, hogy az ő tekintete is eltévelyedik, mondanám, hogy nem kellene, de közelebb hajol, és puha ajkait az enyémeken érzem, ez az a pillanat, amikor szemeimet összeszorítva próbálom magam rávenni, hogy hagyjam abba, de nem. Az ízét megérzem, és ott elveszek, hosszan csókolom ajkait, amik puhábbak, és édesebbek, mint eddig gondoltam, vagy épp képzeltem volna. Keze a tarkómon arra késztet, hogy mélyítsek a csókon, mindemellett még közelebb vonom, lassan lecsúsztatva kezem derekára, hogy hátra fele dönthessem. Nem gondolkozom, elvette az eszem, és még többet akarok tőle, de hirtelen lök, el, és ül fel, valami olyasmit magyarázva, hogy ez nem történhet meg. Figyelmeztetni akarom, hogy ő kezdte, nem én, vissza akartam fogni magam, de ha egy ilyen nő kezdeményez nem megy, de késő, mert nyílik az ajtó, Iben jelenik meg, mi pedig szétrebbenünk, hogy bassza meg.

Csókjában elveszve nyomom a falnak, haja mindenütt ott van, de nem zavar, jobban foglalkoztat édes íze, ami már azon az estén rabul ejtett. Soha senkit sem akartam ennyire csókolni, nyelve minden mozdulatát úgy ismerem, mintha a sajátom lenne, annyiszor egymásra találtunk már ittasan a bulikon. A Halloween-i bulin ezt még nem gondoltam, mikor ott megízleltem annyira kis visszafogott volt, eltolt magától, miszerint nem szabad ennek megtörténnie, nem is feküdtünk még le soha, mégis mindig visszatérek hozzá. Olyan, mint egy drog, ha egyszer elkezded, vagy nem teszed le, vagy nehezen, én nem tudom őt letenni, mindig csak egyre többet, és többet akarok, amikor nem kapok. Néhány dolgot kaptam, titkos érintéseket, elsuttogott ígéreteket, de ennél nekem több kellene. Mégis, jelenleg pont elég az, amit ad nekem, és amit én adok neki. Eszméletlen, hogy rá tudok tapadni az ajkaira, és hosszú pillanatokon keresztül csak csókolni, mindent kizárva, és csak annak élve, hogy ezt tehetem.
Most mégis megzavarnak, az arcomon, egy mi a faszt csinálsz nézés fellelhető, főleg, hogy Vilde áll mellettünk, és valamire mutogat, én pedig persze azonnal fordulok. Nem rossz látvány, sok naiv, és nem mellesleg kiéhezett elsős lány, akik észrevesznek. Egyetlen szó jut róluk eszembe, Ribancok, mégis ez az én esetem, nem Eva, aki visszafogja magát, akit nem kaphatok meg, de akarok, mégsem mennék oda a lányokhoz, akik csak úgy rám vetnék magukat, és szerintem egyszerre mindet megkaphatnám. Ha Eva nem mozdulna, akkor sem tenném, nem, nekem nem ők kellenek, mondhatni kiöregedtem az elsősökből, nem ők kellenek, azt sem tudnám mit kezdjek velük. Eva felé fordulok, ahogy húz, én úgy hajolok, derekát átölelem, és máris csókba vonom ajkait újra, ahogy az előbb, a birtoklási vágy uralkodik el a csókon, de én nem bánom, birtokoljon csak, úgy, ahogy én is birtoklom őt. Testemmel a falnak szegezem, hogy biztosítsam magunkat, ahogy hajával nem törődve megint csak hevesen, és nem mellesleg szenvedélyesen csókolom. Akarom őt bassza meg, akkor is, ha nem kaphatom meg soha, a csókok, és a lopott érintések, még képesek visszafogni vágyaimat, a kérdés csak az, hogy meddig.

Így visszagondolva borzasztó sok emlékem van vele, amiket még mindig nem tudok hova tenni, de az igazi kérdés lesz valaha is ez más? Nem tudom akarok-e bármi komolyat, de egy ideje senkivel sem kavartam, csak vele, és az ő iránta érzett vágyam, nem tudom máson levezetni, éppen ez az, ami annyira idegesít. Nem érzem kihasználva magam, vagyis, már nem érzem úgy, de mégis olyan furcsa. Az a karácsony is, amit együtt töltöttünk a többiekkel, olyan már volt, mint gondoltam, de Eva megint nem volt felhőtlenül boldog. Vajon mi lehet a baja? Nekem jogom nincs megkérdezni, pedig szeretném, jó lenne tudni, de amíg nem akarja, nem szedhetem ki belőle. Meg, minek nekem mondaná el? Csak ittasan egymásnak esünk, ez pedig így jó, mindkettőnknek, azt hiszem.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://jarchietrash.hungarianforum.com
Sponsored content


We got this king size to ourselves Don't have to share with no one else Don't keep your secrets to yourself It's karma sutra show and tell

TémanyitásTárgy: Re: Előtörténetek   

Vissza az elejére Go down
 
Előtörténetek
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Unicorn land :: Rainbow-
Ugrás: